A műegyetemi tanműhely Nyomtatás E-mail

Csonka párizsi tartózkodása alatt véletlenül értesült arról, hogy a budapesti József-műegyetem rektora pályázatot írt ki a Pilch Ágoston professzor vezette gépiparműtani tanszék tanműhelyének művezetői állására. Csonka János a pályázatról értesülvén, azonnal hazautazott, de kérvényét így is csak elkésve, határidő (1876. okt. 15.) eltelte után tudta benyújtani. A pályázaton harmincketten vettek részt, köztük jóval idősebb gépészmérnökök is. Mégis az állást – értékes külföldi gyakorlatára való tekintettel – a pályázók legfiatalabbika, a 25 éves Csonka nyerte el.

A műegyetemi tanműhely művezetői állásának komoly külföldi gyakorlattal bíró személlyel való betöltését a magyar ipar akkori sajátos helyzete tette felette indokolttá. Magyarország ti. elmaradt, mezőgazdaságot művelő terület volt, melyben a kis számban meglevő iparvállalatok is idegen, főként osztrák kézben voltak. A nagy gyárak ügyvezetésének nyelve jórészt német volt. A kiegyezést követően a helyzet lényegesen javult ugyan, de kevés lévén a magyar szakember, különös fontosságú volt, hogy a műegyetem a kibontakozó félben levő magyar gyáripar vezetésére jól képzett mérnöknemzedéket neveljen. E tekintetben a műegyetem gépműhelyére is komoly feladat hárult.

Csonka a műegyetem tanműhelyében vállalt művezetői állását 1877. február 11-én foglalta el. Ebben az időben a műhelynek nem voltak beosztott alkalmazottai, e nélkül pedig a műhely nem láthatta el kellőképp feladatát, a gépészmérnök-hallgatók hatásos gyakorlati oktatását.

Átlátva a helyzet fonák voltát, Csonka azonnal javaslatokat dolgozott ki annak megjavítására. Felajánlotta, hogy saját maga költségére vállalja 5-6 szakképzett munkásnak, köztük egy öntödei formázónak állandó alkalmazását. Ennek fejében csak azt kérte, hogy szabad idejében a műhely gépeit saját céljaira is hasznosíthassa. Ez a javaslat a műegyetem - elsősorban Sztoczek József, rektor részéről - meleg fogadtatásra talált. A javaslatnak megfelelően Csonka és a műegyetem között szerződés jött létre, mely lehetővé tette, hogy Csonka a műegyetem gépműhelyét a tanítási időn kívül iparfejlesztési célokra igénybe vegye.

A Műegyetemi Tanműhelyben születtek meg a tervek és részben itt készültek el az első magyar gázmotor, a Csonka féle gáz- és petróleummotor, a gázkalapács, a Bánki-Csonka motor, a porlasztó, az autómatikus csőgyújtó, az anyagvizsgáló gépek, a motoros triciklik, a postaautók, a személy- és csomagszállító autók, a kisautók és a motoros agregátorok.

Mindezekről a honlap Csonka János Munkássága menüpontja tartalmaz részletes ismertetést.