Alapító okirat Nyomtatás E-mail

CSONKA JÁNOS ALAPÍTVÁNY

módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

DR. CSONKA PÁL szellemiségében:

  • Dr. Csonka Pálné (1114 Budapest, Bartók Béla út 31.) – elhunyt

  • Csonka Pál (Paul L. Csonka, University of Oregon, Eugene, Oregon 97403, USA)

  • Csonka Margit (Rombay Istvánné, 1117 Budapest, Mészöly u. 5) – elhunyt

  • Lengyelné Stróbl Katalin (1114 Budapest, Bartók Béla út 31.) – elhunyt

(a továbbiakban: Alapítók)

A L A P Í T V Á N Y létesítését határozták el, amelyet a Fővárosi Bíróság 1991. november 11-én kelt 9.Pk.67258/2. ügyszámú végzésével, 2 3 0 4. sorszám alatt nyilvántartásba vett.

Preambulum:

Alulírott Alapítók, a 2013. évi V. törvény vonatkozó §-ai; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a 350/2011 (XII.30.) kormányrendelet alapján kérelmezzük az Alapítvány közhasznú jogállásának, továbbá az alábbi módosítások (vastag betűkkel kiemelve) nyilvántartásba vételét.

Az Alapítók az Alapítványt határozatlan időtartamra hozták létre.

I. AZ ALAPÍTVÁNY NEVE: CSONKA JÁNOS ALAPÍTVÁNY

II. AZ ALAPÍTVÁNY SZÉKHELYE: 1114 Budapest XI., Bartók Béla út 31.

III. AZ ALAPÍTVÁNY CÉ LJA

  1. Csonka János Emlékmúzeum létesítése az egykor Csonka János tulajdonát képező bérházban a XI. ker. Bartók Béla út 31. sz. alatt, Csonka János volt Autómobiljavító és Gépműhelyében.

  1. Szóban forgó alagsori helyiségek múzeum céljára történő szakszerű, igényes, a korabeli alaprajzot és a Műhely egykori beosztását figyelembe vevő átalakítása.

  2. A kialakításra kerülő Múzeumban azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek a Múzeum rendeltetésszerű működését lehetővé teszik és az ide vonatkozó szabályzat gépészeti, villamossági, biztonsági és esztétikai feltételeinek megfelelnek.

  3. A magyar technikatörténetben oly jelentős szerepet játszó emberi képességek és akarat bemutatásával társadalom közelbe hozni a technika fejlődését Csonka János életútjának ismertetésével.

  4. Bemutatni életútját, mely a tehetség és leleményesség előtt megnyíló lehetőségek távlatát példázzák.

(Autodidaktaként indul, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat rendes tagjává választja, Andrássy plakettel tüntetik ki, elsőnek veszi be soraiba a zseni paragrafus alapján a Magyar Mérnöki Kamara és jogosítja fel a mérnöki cím használatára, kormánytanácsosi címet kap, stb.)

  1. Ismertetni Csonka János tevékenységének sokoldalúságát, mint:

  • az első magyar gázmotor tervezője és készítője;

  • a magyar precíziós gép- és belsőégésű motorgyártás úttörője;

  • a világ első karburátorának konstruktőre és társfeltalálója; egyéb számos találmány megalkotója;

  • az első dokumentálható magyar gépjármű – a postai levélgyűjtő tricikli tervezője és konstruktőre;

  • az első önálló tervezésű magyar autó – a postai levélgyűjtő automobil tervezője és konstruktőre és számos újabb típusú gépjármű megtervezője.

  • a versenyképes magyar autógyártás megteremtője;

  • a modern mérnökképzés, a gyakorlati iparoktatás egyik megvalósítója;

  • az autósvilág vezető személyisége, a Magyar Autó Club (a későbbi Királyi Magyar Autó Club) egyik megszervezője és alapító tagja, aki jelentős szerepet játszik a modern közlekedési infrastruktúra kialakításában;

  • az első hazai autóverseny-szabályzat egyik megfogalmazója;

  • a több célra alkalmazható kismotorok tervezője és gyártója;

  • a precíziós gépipari megmunkálás jeles fejlesztője;

  • a szabványosítás és tipizálás magyarországi bevezetője;

  • a korszerű gépipar-technológia egyik úttörője;

  • az ipar vezetői által megbecsült szakértő;

  • versenyképes vállalkozó, a közgazdaságilag is jelentős Csonka János Gépgyára Rt. megalapítója;

  • a színvonalas tanoncképzés jelentőségének felismerője és alkalmazója;

  • szociálisan gondolkodó gyáralapító.

  1. Az Emlékmúzeum bekapcsolása az országos múzeumi hálózat körébe.

  2. A hatályos magyar múzeumi jogszabályoknak megfelelően Csonka János tevékenységével kapcsolatos tárgyi és dokumentációs emlékek gyűjtése, megőrzése, állagvédelme, tudományos feldolgozása, nyilvántartása és be-mutatása a közművelődés szolgálatában.

  3. Lappangó gyűjtemények felkutatása és tudományos feldolgozása különös tekintettel Csonka János Gépgyárával (megalapításával, fejlődésével, szociális intézményeivel, mintaszerű vezetésével, személyi feltételeivel stb.) kapcsolatos mindennemű relikviára.

  4. A Múzeum működésének finanszírozása.

  5. A Múzeum működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása.

  1. Az előzőekben ismertetett alapvető célon túl az Alapítvány további céljai:

  • Csonka János negyvennyolc és féléves egyetemi szolgálata tükrében ismertetni a Királyi József Műegyetem Iparoktató Műhelyének működését és szerepét az oktatásban.

    • Felhívni a figyelmet Csonka János magas színvonalú szakértői tevékenységére és gyümölcsöző kapcsolatára az ipar vezetőivel.

    • Bemutatni Csonka János munkásságán keresztül a Királyi Magyar Posta és a Királyi Magyar Autó Club haladó szerepét a századfordulón.

    • Az Emlékmúzeum kiállítási tevékenységével és kiadványaival népszerűsíteni Csonka János munkásságát a múzeumlátogató közönség körében.

    • Emlékezni Csonka János rokonságában kiemelkedő tevékenységet kifejtett egyéniségek munkásságára. (Fiai: Dr. Csonka Pál egyetemi tanár, nemzetközi hírű statikus; ifj. Csonka János és Csonka Béla a Csonka Gépgyár társalapítói, a mikrókarburátor feltalálói; Testvére: Csonka Ferenc a paprikakutatások előfutára; Sógora: Winkler Lajos világhírű kémikus.)

    • Lehetőséget biztosítani oktatási illetve egyéb ösztöndíjak folyósítására.

  1. Az Alapítvány közhasznú tevékenységét a következő jogszabályokban előírt közfeladathoz kapcsolódóan végzi:

  • a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 7. § (4) bekezdése, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján közérdekű muzeális gyűjtemény létrehozásával és a későbbiekben működtetésével - a 76. § (2) bekezdése szerinti formákban - a muzeális gyűjtemény tudományos kutathatóságának (100. § (1) bek. c) pont) biztosításával;

  • a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 5. § (1) és (2) bekezdése szerint biztosítja a műemléki üzemi és ipartörténeti környezet és eszközök bemutatását a közművelődés és ismeretterjesztés útján;

  • a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 13. § g) pontjában foglalt állami, illetve önkormányzati feladatok teljesítésével, különös tekintettel

  • a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjára, valamint a 23. § (5) bekezdés 13. pontjára is.

A közhasznú jogállású szervezet jogosult használni a közhasznú megjelölést.

Az Alapítvány hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján az Alapítvány szolgáltatásai az Alapítvány kuratóriumi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

A közhasznú jogállás kérelmezésének feltételének teljesülése a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) és (5) bekezdései alapján, a 2011-2012. évi beszámolók figyelembevételével:

(4) Megfelelő erőforrás áll az Alapítvány rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

  1. az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az Alapítványnál, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

  1. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

  2. közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységét végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlésére a 2011. évi CLXXV. törvény 48. valamint 49.§-ai az irányadóak.

IV. AZ ALAPÍTVÁNY INDULÓ VAGYONA: 50.000 Ft azaz ötvenezer forint, amelyet az Alapítók készpénzben, a következő arányban

Csonka Pálné 40 % - ban

Csonka Pál 20 % - ban

Csonka Margit 20 % - ban

Lengyelné Stróbl Katalin 20 % - ban

az Alapítvány aláírását követő 8 napon belül a Postabankhoz befizettek és ezzel az Alapítvány számláját megnyitották.

Az Alapítók és a csatlakozók az Alapítvány részére juttatott vagyont vonhatják el és nem követelhetik vissza. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az Alapítók és a csatlakozók jogutódjára is.

Az Alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány pénzbeli és dologi támogatásokat is elfogadhat, elfogadásáról a Kuratórium dönt. Vagyonát állampapírokban és egyéb értékpapírokban kamatoztathatja.

Az Alapítvány támogatást egyéni kérelmek alapján is nyújthat, ha a támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az alapítványi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti.

Az Alapítvány induló vagyon kamatai, valamint a csatlakozások teljes összegben használhatóak fel az Alapítvány céljainak elérése érdekében.

V. AZ ALAPÍTÓK, mint a XI. ker. Bartók Béla út 31. sz. alatti bérház v. tulajdonosának örökösei, a bérház alagsori helyiségeinek tulajdonjogáról az Alapítvány javára egyszer s mindenkorra lemondanak.

VI. AZ ALAPÍTVÁNY NYITOTT

Az Alapítványhoz csatlakozhat minden hazai és külföldi magán és jogi személy, hazai vagy külföldi fizetőeszközben vagy természetben tett (örökség, hagyaték stb.) felajánlásokkal. A csatlakozás elfogadására a Kuratórium jogosult.

Az említett magán és jogi személyek által tett felajánlások az Alapítvány vagyon részévé válnak.

Az Alapítvány ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Ha az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását pályázathoz köti, a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

A közhasznú szervezet gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

VII. AZ ALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA:

Az Alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, alapítvány elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Az Alapítvány a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet- közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is- folytathat és- célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében- gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél illetve közhasznú célok szerinti tevékenységet nem veszélyezteti.

Az Alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (Ptk. 3:379. § (2))

Az Alapítvány az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

Az Alapítvány bevételei:

  1. alapítóktól kapott befizetés, valamint az alapítók által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,

  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

  3. a költségvetési támogatás:

  1. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

  2. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből jutatott támogatás,

  3. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

  4. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

  1. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,

  2. más szervezettől illetve magánszemélytől kapott adomány,

  3. befektetési tevékenységből származó bevétel,

  4. az a) – f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az Alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):

  1. alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

  3. az alapítvány szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

  4. az a) – c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Alapítvány gazdálkodására és adománygyűjtésre egyebekben a 2011. CLXXV. törvény V. fejezetének 17.§-26.§-a irányadó.

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

VIII. AZ ALAPÍTVÁNY KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI:

Az Alapítvány beszámolója tartalmazza:

  1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),

  2. az eredmény kimutatást (egyszerűsített mérleget),

  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

Az Alapítvány köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját- kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt- az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az Alapítvány éves beszámolóját a Kuratórium egyhangúlag fogadja el.

Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az Alapítvány beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az Alapítvány beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az Alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

IX. AZ ALAPÍTVÁNY KEZELŐJE, KÉPVISELETE ÉS SZERVEZETE:

  1. Az Alapítvány vagyonának kezelője a 8 tagú kuratórium.

Az Alapítvány Kuratóriumi tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. §; 3:397. § (3), (4)):

  • A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

  • Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

  • A Kuratórium tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

  • Nem lehet kuratóriumi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

  • Nem lehet kuratóriumi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  • Az Alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a Kuratórium tagja.

  • Az Alapítók és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a Kuratóriumban.

A KURATÓRIUM ELNÖKE: Kisdeák Lajos

1116 Budapest, Adács utca 15.

TITKÁRA: Dr. Stróbl Alajosné

1114 Budapest, Bartók Béla út 31.

TAGJAI: Békési Lajos, a Magyar Posta ZRt, képviselője

1147 Budapest, Kerékgyártó utca 5.

Erdős Endre

1114 Budapest, Bartók Béla út 31.

Ihász Tibor

2300 Ráckeve, Galamb u. 77.

Dr. Katona András

1015 Budapest, Szabó Ilonka utca 75/77-d.

Kovács Gergelyné, a MATÁV ZRt. képviselője

1124 Budapest, Németvölgyi út 89.

Dr. Szotyori Judith

1034 Budapest, Bécsi út 98.III.em.17.

AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELŐJE: a kuratórium elnöke: Kisdeák Lajos

2. A kuratóriumi tagságra vonatkozó szabályok:

A kuratóriumi tagokat az Alapítók határozatlan időre kérik fel, amely megbízatás csak indokolt esetben [2013. évi V. törvény 3:398. §. (2) bekezdés] vonható vissza.

A Kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában látják el, de az Alapítvány működésével kapcsolatban felmerült költségeiket az Alapítvány megtérítheti.

Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (Kuratórium), amelyben az Alapítók – közvetlenül vagy közvetve – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhatnak [2013. évi V. törvény 3:397. §. (4) bekezdés].

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [2013. évi V. törvény 8. könyv, 8:1. §. 1)], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig –,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A kuratóriumi tagság megszűnik:

  • a tag halálával,

  • lemondásával,

  • a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

  • a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

  • illetve jogerős bírósági határozat hatálya alá eső személy esetében, ha az ítélet egy évet elérő szabadságvesztéssel jár.

3. A kuratórium működési szabályai:

A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, jogköre továbbá saját működési rendjének kialakítása. Az Alapítók felhatalmazzák a Kuratóriumot, hogy saját működési rendjét külön szabályzatban meghatározza, szabályozza. Felhatalmazzák továbbá a Kuratóriumot az éves költségvetési tervek készítésére.

A Kuratórium ülései:

  1. A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztatja az Alapítókat az Alapítvány munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására.

  2. A Kuratóriumot az elnök, vagy bármely két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (igazolható módon) értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

  3. A Kuratórium ülései nyilvánosak, de a napirendi pontok ismeretében a Kuratórium dönthet zárt ülés elrendeléséről is (zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor).

A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor a tagok több, mint fele jelen van. A Kuratórium döntéseit, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Szavazategyenlőség esetén a felvetést elvetettnek kell tekinteni. Az Alapítók képviselője nem lehet ügydöntő szavazó.

  1. A kuratóriumi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya /ha lehetséges személye/. A határozatokat évente emelkedő sorszámmal kell ellátni és róluk külön nyilvántartást kell vezetni.

Az emlékeztetőt, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Alapítvány képviselője látja el.

A Kuratórium döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel, valamint az Alapítvány székhelyén kifüggeszti.

A Kuratórium az Alapítvány éves közhasznú mellékletét, beszámolóját a tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb adataival a honlapján (www.csonkamuzeum.hu) nyilvánosságra hozza.

Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Alapítvány székhelyén bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

Az Alapítvány működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot.

Az Alapítvány bankszámlája felett az Alapítvány képviselője Kisdeák Lajos önállóan rendelkezik aláírási joggal, aki megfelel a 2013. évi V. törvény vonatkozó paragrafusában foglaltaknak. Az Alapítvány bankszámlája felett Kisdeák Lajossal együttesen az Alapítvány ügyrendjében meghatározottak szerint kijelölt érdektelen kuratóriumi tagok is jogosultak úgy, hogy a rendelkezéshez a bankhoz bejelentett két személy együttes aláírása szükséges.

Az Alapítvány Kuratóriuma vagy annak tisztségviselője által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felelős. A tisztségviselő az általa e minőségben az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

Az Alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Alapítvány alapítói - a vagyoni hozzájárulásuk megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Amennyiben az Alapítvány befektetési tevékenységet végez, a Kuratórium, Befektetési Szabályzatot készít, és azt egyhangúlag fogadja el.

Az Alapítvány vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Alapítvány fő tevékenysége. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Nem állít jelöltet továbbá az Európai Parlamentbe, megyei jogú város képviselő testületébe, nem jelöl polgármesteri posztra.

X. AZ ALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE:

1. A Felügyelő Bizottság tagjait határozatlan időre az Alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A Felügyelő Bizottság

– elnöke: Bánszky Balázs

1039 Budapest, Család u. 45.

– tagjai: Hadházy Levente

1093 Budapest, Boráros tér 3. III. em. 8.

Tamás József

1124 Bp., Vécsei utca 16.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

  1. a vezető szerv elnöke, vagy tagja,

  2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

  3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –, illetve

  4. az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző évben legalább egy évig –,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatósággal nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt
    tárt fel,

  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést
    alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló
    törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülhetnek.
A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Az ülések összehívását a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti.
A Tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha mind három tagja jelen van. Döntéseit egyhangúlag hozza. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak; zárt ülés elrendelésére és megtartására nevesített konkrét esetekben (pl.: különösen védett egészségügyi személyes adatok, személyiségi jogok, az adatvédelmi szabályok védelme érdekében, stb.) kerülhet sor.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Alapítvány működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Alapítvány Kuratóriumától, illetve munkavállalóitól, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés, vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyv-vezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.

A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Egyebekben a Felügyelő Bizottságra vonatkozóan a Ptk. 3:26.-3:28. §, valamint a 3:400. § előírásait kell alkalmazni.

XI. AZ ALAPÍTÓ, hivatkozással a 2013. évi V. törvény 3:394. §., 3:396. §.-aira, úgy rendelkezik, hogy a Ptk-ban biztosított alapítói jogok jövőbeni gyakorlását átadja az alábbi személyek részére:

  1. Stróbl Kristóf

Lakcím: 1111 Budapest, Zenta u. 1.

  1. Dr. Stróbl Erzsébet

Lakcím: 1114 Budapest, Mészöly u. 5.

Az Alapító a Ptk. 3:391. § (2) bekezdés b/ pontjának megfelelően az alábbi szabályokat rögzíti:

  • az átruházás jelen Alapító okirat aláírásával jön létre;

  • az alapítói jogkör gyakorlásának hatályba lépés dátuma jelen alapító okirat jogerős bejegyzésének dátuma;

  • az alapítói jogok átruházása térítésmentes;

  • az átruházás visszavonhatatlan;

  • az alapítói jogkör gyakorlásának elfogadására vonatkozóan, a jogkör gyakorlói nyilatkozatot kötelesek tenni az alapítványi vagyon befolyásolására vonatkozóan.

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén a 2013. évi V. törvény 3:403.-3:404. §-ai az irányadóak. Az Alapítvány maradék vagyonát – a hitelezők kielégítése után – az Emlékmúzeum fenntartására és az Alapítvány céljaival összhangban Csonka János emlékének megőrzésére kell fordítani.

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény 3:1. – 3:48. §-ai és a 3:378. § - 3:404 §-ai; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a 350/2011 (XII.30.) kormányrendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

Az Alapítvány jogi személy. Jelen Alapítvány a közhasznú jogállását a Fővárosi Törvényszék közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Alulírott Alapítók igazoljuk, hogy a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. –ának (2) bekezdése alapján jelen alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Jelen alapító okirat a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésével lép hatályba.

Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat módosítás – a jelenleg módosítani kért, vastagon szedett részeken kívül – mindenben megegyezik a hatályos, 2013. június 22-én kelt, alapító okirat módosítással.

Eugene, Oregon, 2014. december 1.

A L A P Í T Ó K :

Paul L. Csonka S. K.